7 feláldozható fejlesztés
Nem titok, hogy az okostelefonok árai egyre elszállnak. A négy számjegyű árak már szinte normává váltak a csúcskategóriás modellek között. Az okostelefon-gyártók minden évben olyan csúcstechnológiás fejlesztésekkel és funkciókkal állnak elő, amelyek állítólag forradalmasítják az életünket. De valóban szükségünk van ezekre a különleges extrákra? És ami még fontosabb: érdemes ezekért prémium árat fizetni?
Ebben a bejegyzésben hét olyan telefonfunkciót mutatok be, amelyek bár kétségtelenül lenyűgözőek, én boldogan lemondanék róluk egy alacsonyabb ár érdekében. Ezek azok a „jó, ha van” extrák, amelyek gyakran megemelik egy Android telefon vagy iPhone árát, anélkül hogy jelentősen javítanák a felhasználói élményt.
Titán keret: Túl drága
Bár a titán keret papíron menőn hangzik, az ára sok felhasználónak indokolatlanul magas lehet. A titán gyártása drágább, mint például az alumíniumé vagy rozsdamentes acélé. Bár a titán elméletben erősebb, könnyebb és tartósabb, egy kiváló minőségű, polírozott rozsdamentes acél keret hasonló védelmet nyújt, kompromisszumok nélkül.
Igaz, a titán könnyebb, mint a rozsdamentes acél, de a telefonkeret súlymegtakarítása gyakran elhanyagolható. Például a Samsung Galaxy S23 Ultra és a Galaxy S24 Ultra közötti tömegkülönbség mindössze két gramm (234 gramm vs. 232 gramm), pedig az utóbbiban már titán keret van. Ráadásul mindkét modell kijelző- és akkumulátormérete azonos.
Én személy szerint prémium készülék vásárlásakor mindig jó minőségű védőtokba fektetek, hogy elkerüljem a kellemetlen meglepetéseket. Ez pedig hatékonyan semlegesíti a keret anyaga által nyújtott esetleges súlymegtakarítást vagy érzetbeli különbségeket.
A vezeték nélküli töltés lassú
Bár a vezeték nélküli töltés kényelmes, gyakran megkérdőjelezem az ár-érték arányát. A legtöbb vezeték nélküli töltési szabvány lassú, és jelentős hőt termelhet, ami hosszú távon károsíthatja az akkumulátor egészségét. Ráadásul a töltés gyakran megszakadhat rezgések vagy hívások miatt.
Ehhez még egy külön töltőállomás is szükséges, ami növeli a költségeket és a káoszt. Én inkább a gyártók helyében a nagy sebességű vezetékes töltésre fókuszálnék (rád nézek, Samsung). Egy 15 perces gyors vezetékes töltés gyakran több energiát adhat, mint egy óra vezeték nélküli töltés.
Makró kamerák: Inkább marketingfogás, mint hasznos funkció
Az extrém közeli képek készítésének ötlete izgalmasan hangzik, de ezek a dedikált makró kamerák gyakran gyenge képminőséget nyújtanak. A legtöbb gyártó csak a kamera specifikációk növelése érdekében kínál ilyen lencséket, de ezek ritkán tesznek hozzá érdemben a fotózási élményhez.
Általában alacsony megapixeles érzékelőkkel szerelik fel őket, így a képek részletessége és tisztasága nem kielégítő. És őszintén, milyen gyakran kell lefotóznunk egy virágszirom textúráját vagy egy rovar szemét? Ez egy olyan újdonság, ami hamar elveszíti varázsát.
Az Apple például már most az ultraszéles látószögű lencséket használja közeli képek készítésére (2 cm-en belül). Ez a megoldás kiküszöböli a külön makró kamera szükségességét, és jobb képminőséget eredményez.
Az új Gorilla Glass alig jelent előrelépést
A Corning Gorilla Glass a legnépszerűbb okostelefonos üveg. Bár minden generáció hoz némi javulást a karc- és ütésállóság terén, ezek a fejlesztések jelentősen növelik az eszköz gyártási költségét. Az átlagfelhasználó számára a legújabb Gorilla Glass és az előző generáció közötti különbség gyakran elenyésző.
Nekem tökéletesen megfelel egy korábbi generációs Gorilla Glass, mivel már az első napon magas minőségű edzett üveget teszek a kijelzőre. Ez egy extra védelmi réteget ad, ami gyakorlatilag feleslegessé teszi az alatta lévő üveg apró különbségeit. Emellett egy jó tokot is használok, így a hátlapon lévő üveg típusa sem túl lényeges.
A hajlított kijelző torzítja a képet
Kétségtelen, hogy a hajlított kijelzők modern és elegáns hatást keltenek. Mindazonáltal a mindennapi használatban nem túl praktikusak. A hajlított szélek torzíthatják a képeket és videókat, ami zavaró lehet például filmnézés vagy játék közben. Egy lapos kijelző jobb fogást és torzításmentes látványt biztosít.
A hajlított üveg emellett sérülékenyebb az esések és ütődések során, különösen a szélek. Ráadásul jó minőségű edzett üveg fóliát találni hajlított kijelzőkre kifejezetten nehéz. A Samsung és a Google már visszatért a lapos kijelzőkhöz, és várom, hogy a kínai gyártók is kövessék a példát.
A legújabb kameraérzékelő felesleges
Bár a legújabb Sony IMX vagy Samsung ISOCELL érzékelők papíron lenyűgözőek, nincs feltétlenül szükség ezekre a legjobb kamerás élmény eléréséhez. A gyártóknak példát kellene venniük a Google-ről, és inkább a szoftveres algoritmusok optimalizálására, valamint a legújabb CPU-k erejére támaszkodniuk.
Már a számítógépes fotózás korszakában járunk, ahol a szoftver kulcsszerepet játszik a képek feldolgozásában. Ugyanazokat a képérzékelőket évekig használva a gyártók több időt kapnának az optimalizációra. Például a Google Pixel szériája kiemelkedő kamerás teljesítményt nyújt, annak ellenére, hogy nem használja a legújabb vagy legnagyobb érzékelőket. Ez főként a fejlett és folyamatosan fejlődő képfeldolgozó algoritmusainak köszönhető.
Az Android arcfelismerése nem versenyezhet az Apple-ével
Az iPhone X 2017-es bevezetése óta számos Android-gyártó próbálkozott a Face ID-hoz hasonló arcfelismerés bevezetésével. Azonban ezek ritkán érik el az Apple megoldásának biztonságát és megbízhatóságát. Ehelyett a gyártóknak egyetlen, megbízható ultrahangos (optikai helyett) kijelző alatti ujjlenyomat-olvasót kellene kínálniuk. Az egyidejűleg több biometrikus opció bevezetése jónak tűnhet, de gyakran zavaros és kevésbé felhasználóbarát élményt eredményez.
Prioritás az extrák helyett
Ez az én kívánságlistám az okostelefonok költségeinek kordában tartására. Az ön preferenciái eltérhetnek, de szerintem egy korábbi Gorilla Glass, egy Sony érzékelő, egy megbízható ujjlenyomat-olvasó a Face ID helyett, és egy kiváló minőségű alumínium keret sokat segíthetne
//
Olvass tovább:
Anker MagGo 10K Slim: Stílusos erő útközben
Tényleg új Apple TV érkezhet hamarosan?
Instagram: Az ajánlások alaphelyzetbe állítása