A QR Kód története
A QR-kód (Quick Response-kód) kétdimenziós vonalkód (tulajdonképpen pontkód), amelyet a japán Denso Wave cég fejlesztett ki 1994-ben. Nevét az angol Quick Response (’gyors válasz’) rövidítéséből kapta, egyszerre utalva a gyors visszafejtési sebességre és a felhasználó által igényelt gyors reakcióra. Rendkívül népszerű Japánban, ahol számos plakáton, hirdetésen szerepel, és a legtöbb mobiltelefon is képes értelmezni.
Jó tulajdonsága, hogy bármilyen irányból készülhet róla fénykép vagy szkennelt kép, nem kell törődni a kód helyes tájolásával. Ez azért lehetséges, mert a kód megfejtésére, dekódolására szolgáló programok a három sarokban elhelyezett jellegzetes, minden QR-kódban azonos minta alapján el tudják dönteni, milyen irányban kell a kód pontjait értelmezni, feldolgozni, még akkor is, ha a kódbélyegről készült kép teljesen ferde.
Másik jelentős pozitív tulajdonsága a kód skálázhatósága, amit a Verzió 1-től Verzió 40-ig határoztak meg. A különböző verziók[1] különböző adattárolási és hibatűrési tulajdonságokkal rendelkeznek. A legnépszerűbb 2008-ban a „Level L” (L szint) volt, mivel már ez elég sok információt képes tárolni jóval kisebb helyen, mint egy egydimenziós kód.
A másik fontos dolog, hogy a klasszikus vonalkódhoz képest sokkal több adatot tud tárolni, hiszen ha a vonalkód fehér és fekete részeit ugyanúgy 1 egységnek számoljuk, akkor látszik, hogy a QR kódon nagyságrendekkel több információ/adat vagy azonosító fér el.
Az alábbi képen jól látszik a különbség:
Ha jobban megnézzük akkor látható, hogy a QR kódnál a pontokhoz viszonyítva bárhogy olvasható a tartalom és akár 7%-os kitakarás esetén is aktiválható.
A normál egyirányú vonalas kód esetén a teljes kódra szükség van az azonosításhoz.
Az alábbi linken lehet a saját tervezésű kóddal kísérletezni: itt
Sajnos, mivel a QR-kódok információkat tartalmazhatnak, mindig fennáll annak a veszélye, hogy kiberbűnözés áldozatává válunk. Ha nem megbízható forrásból olvassuk be, a QR-kódok rosszindulatú programokat, például számítógépes vírusokat, kémprogramokat és reklámprogramokat juttathatnak be.
Ezek a kódok ellophatják bejelentkezési, hitelkártya és személyes adatainkat. A böngésző beállításokban van, hogy automatikus de ha nem akkor a böngésző beállításokban bekell állítani, hogy nem biztonságos oldalakat blokkoljon.
Összegzés képpen, csak óvatosan a folyamatos QR kód olvasgatással de nem kell tőle tartani. Nagyon sok rossz visszajelzés nem érkezett az elmúlt években és igazából minden technológiát lehet visszaélésre használni szóval no para, csak figyelmesen.