Por-és vízálló kisokos!
A nagy esőre tekintettel végig vesszük, hogy mit érdemes tudni a vízállóság intézményéről.
Bár itt van egy cikk tavaly tavaszról: itt! nem árt frissíteni a dolgokat és naprakészen tartani. Fontos kiemelni, hogy sajnos a labor eredmények nem minden esetben fedik a való élet valószínűségeit, így például adott esetben ugyan annyi idő alatt párás környezetben hamarabb okozhat meglepetést a nedvesség, mint közvetlen vízbe ejtésnél.
Az IP védettség ( Por-és vízállóság)
Kezdjük azzal, hogy mi az IP védettség:
Az IP-védettség (International Protection Marking vagy Ingress Protection Code) jelentése Nemzetközi Védettségjelölés. A műszaki berendezések áramköreit védő tokozás (készülékház) környezeti behatások elleni védettségét jelzik vele. Az IP-besorolást Magyarországon az MSZ EN 60529:2015 „Villamos gyártmányok burkolatai által nyújtott védettségi fokozatok (IP-kód) (IEC 60529:1989)”, nemzetközileg az IEC 60529:1989 szabvány írja le. A védettség mértékét gyakorlati vizsgálatok alapján határozzák meg.
Az első számjegy a szilárd anyagok, a második a vízzel szembeni védelemre, az esetleges harmadik a szilárdságra vonatkozik. A magasabb szám minden esetben magasabb védelmi szintet jelent, pl. IP55 (dőlt betűvel). A védettségi érték hiányát gyakran X betűvel jelzik. Kiegészítő betűk is lehetségesek. Lehetséges hogy kis képekkel (is) hivatkoznak a védettségre.
Tuti biztos vízálló fülhallgatók: itt!
Vízálló hangszóró pedig: erre
A szerkezetbe jutás valószínűsége
Szilárd tárgyak szerkezetbe jutása elleni mechanikai védettség vagy ha úgy tetszik por elleni védelem.
- 0: Nincs védelem
- 1: Nagyméretű szilárd tárgyak ellen védett (>50 mm)
- 2: Közepes méretű szilárd tárgyak ellen védett (>12 mm)
- 3: Kisméretű szilárd tárgyak ellen védett (>2,5 mm)
- 4: Apró méretű szilárd tárgyak ellen védett (>1 mm)
- 5: Por ellen védett (nem károsító mértékű behatolás megengedett)
- 6: Teljes mértékben védett por ellen
Víz bejutása elleni védelem
- 0: Nincs védelem
- 1: Függőlegesen cseppenő víz ellen védett (pl. kicsapódó víz)
- 2: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 15 fokban)
- 3: Fröccsenő víz ellen védett (függőlegestől max. 60 fokban)
- 4: Fröccsenő víz ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
- 5: Kisnyomású vízsugár ellen védett minden irányból (nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
- 6: Erős vízsugár és vízbe merítés ellen védett (rövid ideig tartó merülés, nem károsító mértékű szivárgás megengedett)
- 7: Vízbe merülés ellen védett korlátozott ideig (0,15–1 m között 30 percig)
- 8: Víz alatt folyamatosan használható (egyedileg a gyártó által meghatározott értékek szerint, általában 1 és 3 méter közötti mélységben 30 percig)
- 9K : Magas nyomású víztömeg, 14-16 liter/perc 10-15 cm-ről magas nyomáson.
Az eddigi táblázatok egy képbe összefoglalva:
A por-és vízállóság mikéntjéről egyenlőre ennyi.
Végül pedig egy kicsit a mechanikai szilárdságról, amit nem mindig szoktak megjelölni de azért jó ha tudjuk, hogy ilyen is van:
Az IP kódról 2002 óta érvényben lévő EN 62262 nemzetközi szabvány előtt esetlegesen jelölték egy harmadik számjeggyel az adott berendezés mechanikai szilárdságát, vagyis mekkora erőhatást visel el sértetlenül:
- 0: nem védett
- 1: 0,225 joule behatás, ami megfelel 150 g tömegű test ráejtésének 15 cm magasból
- 2: 0,375 joule behatás, ami megfelel 250 g tömegű test ráejtésének 15 cm magasból
- 3: 0,5 joule behatás, ami megfelel 250 g tömegű test ráejtésének 20 cm magasból
- 5: 2 joule behatás, ami megfelel 500 g tömegű test ráejtésének 40 cm magasból
- 7: 6 joule behatás, ami megfelel 1,5 kg tömegű test ráejtésének 40 cm magasból
- 9: 20 joule behatás, ami megfelel 5 kg tömegű test ráejtésének 40 cm magasból
