Visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a digitális eszközök használatai.
Okostelefonok és kütyük hatása a gyerekekre. Balázsék meginterjúvolták Magdolnát.
Vendég: Peternák Magdolna – gyógypedagógus, logopédus.
“Nem elindultunk a lejtőn, hanem beleestünk a szakadékba.”
Beszéd észlelés és beszéd értés problémák mindig is voltak de ez napjainkban láthatóan nagy ütemben növekszik. A témát a 2000-res évek óta kutatják. Amerikai Pszichiátriai Társaság kiadott állásfoglalása szerint visszafordíthatatlan károkat okozhatnak a digitális eszközök használatai.
A logopédus foglalkozik a beszéd bemeneti részével is, például ahogy feldolgozzuk a hangok sorrendjét az a beszéd észlelés.
Ami most történik, hogy sokkal többen vannak, súlyosabb, komplexebbek a problémák. Magdolna 15-16 éve foglalkozik a terápiával, speciális vizsgálatot alkalmaznak, amivel diagnosztizálják a problémát illetve a részterületeket, hogy melyik a súlyosabb (mondatismétlés, szókincsaktivizálás stb.)
Példa egy részfeladatra: olyan szó, ami úgy kezdődik, hogy ma… – fejezd be: és minimum 5 szót kellene mondania egy 5 évesnek, ennek ellenére örülnek, ha egyet vagy kettőt tud mondani.
Az auditív verbális információfeldolgozás súlyosan sérül a vizuális ingerek túlsúlya mellett.
Egy éretlen idegrendszerrel a gyermek folyamatosan a képernyő előtt ülve, nem tudja feldolgozni az auditív információt a vizuális ingerek túlysúlya miatt. Azaz a képet látja de a hangot nem tudja mellé tenni.
Nem tud együtt dolgozni a két féle észlelési csatornán érkező inger, eltolódnak az arányok.
Egy éretlen idegrendszer találkozik ezzel az információ dömpinggel.
Mesenézésnél: audiovizuális mese, hangoskönyv.
Ha egy fejlesztés során auditív hangoskönyvet adnak, gyakorlatilag 30mp – 1,5 perc után elvesztik a gyermek figyelmét mert nem köti le, kép nélkül nem tud odafigyelni.
A nagyobb probléma az, hogy egyre nagyobb a szakadék és egyre jobban lemaradnak, a szülők pedig sokszor azt gondolják, hogy behozza ezt a lemaradást vagy programozó lesz belőle.
De fontos, hogy a ránk zúdított digitális technikát mi egy kész idegrendszerrel kaptuk.
2 éves gyereknek a bogyó és babóca?
A WHO is azt mondja, hogy 2 éves korig ne legyen képernyőzés (sem TV, sem Tablet, sem telefon). A bogyó és babócát 4 éves korban ajánlott, mesekönyv formájában elkezdeni.
A legfontosabb az egészben a jelenlét, hogy anya jelen van, látja a gyermek reakcióit, mikor nem érti, mikor fél, mikor kell valamit elmagyarázni.
Egy kép, egy mondat. Egy gyermeknek ennyi kell az információfeldolgozáshoz.
Napjainkban addig van normális szabadideje a szülőnek, amíg a gyermek telefon/tablet van a kezáben, addig tud vacsorázni, fürdeni, takarítani.
De ez egy függőségi figyelem, nem pedig értő figyelem.
Hány éves kortól ajánlott a telefon?
3 éves korig abszolút ne, utána pedig fontos az időkorlát, napi fél óra, az is darabokban. Lehet kétszer fél óra is de válasszuk meg a tartalmat. Ne legyen túl gyors, gyermek életkorának legyen megfelelő szókincsileg, tartalmilag. Ne legyen elektronikus bébiszitter. Legyen egy közös program, hogy tudjuk a látottakat megbeszélni. Amellett, hogy ez idealizáltnak tűnhet, a gyermekvállalás mindenképpen azzal jár, hogy más életszakaszban vagyunk és ennek megfelelően kell a teendőkre helyezni a fókuszt.
A gyermeknek a közös játék az interaktív, tapasztalati úton megélt játék jelenti a fejlődést.
Az átélt és irányított tapasztalatok a legfontosabbak a számára, hiszen minden tapasztaláson és megismerésen alapul.
Visszafordíthatók-e a károk?
Fontos, hogy minél korábbi életszakaszban ismerjék fel, avatkozzanak be, építsék le, de ha sokáig nem foglalkoznak vele, jónak tartják mert úgyis programozó lesz, akkor már baj van.
Mik a jelek?
A logopédusok leszűrik 3 és 5 éves korban kötelezően.
3 éves korban: nem beszélő gyerekek, megfelelő-e a szókincs, van-e már mondat alkotás.
5 éves korban: artikulációs zavarok, a 3 évesnél még nem gond, ha nem pörög az r.
Feltűnik a nyelvi zavar és a beszéd értés, észlelésnek a zavara, ha a bemenet nincs rendben, gond lesz a kimenettel, ez olyankor ütközik ki például amikor nehezen tanul meg egy verset.
Van 1-2 hosszabb, nehezebb szó, kimond egy szóroncsot.
Ez persze mindig is volt, a probléma jelenleg azzal van, hogy egyre többen vannak, egyre súlyosabbak és jelenleg a kütyüzés okozza.
Nem lehet, hogy más típusú gyermek lesz?
A kognitív funkciók mint a figyelem, emlékezet, észlelés, beszéd, gondolkodás, ezeknek szüksége van a tapasztalásra a megismerésre, mozgásra, hogy az idegi kapcsolatok létrejöjjenek.
Alapok nélkül pedig nem lehet a magasabb szinteket építeni.
A mese olvasás közben fejlődik a fantázia és a képalkotó képesség a szókincs, teljesen más amikor élőben látja az édesanyja mimikáját, szájmozgását. A gyermeknek ez mind segít a beszédtanulásban.
Minden olyan pillanat, mint például a pelenkázás vagy bárhol ahol látja az édesanya mimikáját, kialakul egy válaszreakció, fontos szerepet játszik a fejlődésben, de ha már ebben a pillanatban odaadják neki az okostelefont, hogy abbahagyja a rugdalózást megszakad a kapcsolat.
Az evés közbeni telefon nézés összekapcsolódik egy idő után azzal, hogy csak akkor hajlandó például enni, ha telefont kap a kezébe.
Óvodások jelenleg 4-5 órás képernyőidőről számolnak be.
Digitális demencia
Német pszichiáter neurológus megalkotta ezt a kifejezést.
Túl sok digitális eszközhasználat rontja a munkamemóriát a figyelmkoncentrációs képességet.
Ez kamaszkorban is már megtörténhet. A kamaszkor pedig mindennek az alapja.
Tehát ennek következtében a gyermek már a fejlődési szakaszban is romlik.
Példa: Van egy feladat, adott szimbólumokkal, karikázza be sárgával, amelyik fényt ad és meleget. A gyermek rápillant a napocskára, majd vissza, mert elfelejti, mit kell tennie és melyik színnel.
Neveljük a gyermeket könyvszeretetre, 1,5 éves korban már el lehet kezdeni erre tanítani, olyan mesekönyvekkel amelyek tartalmilag 1 mondat, 1 képből állnak.
A kulcskérdés az, hogy mennyien lettek, mert folyamatosan növekszik a számuk és még soha nem volt ennyi.
A kütyühasználat dopaminfüggőséghez hasonló. Gyakorlatilag olyan mint a kábítószer függőség. Létező szakma a digitális detox tréner.
Virtuális autizmus
Eredendően az autizmus egy biológiailag determinált állapot.
A virtuális autizmus az egy nem diagnosztikus kategória, egy jelenséget nevezünk meg vele.
Ez egy szerzett állapot, ami a rossz szokások következtében jön létre. Azért nevezzük így mert tüneteiben szint megegyezik az autizmus vezető tüneteivel. Például: nyelvi késés, szociális izoláció, indulatszabályzási problémák amik a függőséggel hozhatók kapcsolatba.
Amikor a gyermeket vizsgálják és belép a szobába ami tele van játékokkal, megkínálják valamelyikkel, nem játszik vele, mert nem köti le. A gyors ingerek következtében nem lehet visszahozni egy puzzle-höz, mert indulatossá is válhat amiatt, hogy ingerszegénnyé válik a számára.