A COVID-19 miatt egyre inkább előtérbe kerülnek az okosszerződések

Hogyan digitalizálhatók biztonságosan és hitelesen az e-kereskedelem vagy éppen a közszféra szolgáltatásai, az ingatlanok adásvétele vagy éppen a biztosítási ügyintézés? E kérdéssel a koronavírus-világjárvány miatt egyre gyakrabban szembesülünk. A megoldás az okosszerződés lehet, amely pontos, átlátható, megbízható, biztonságos digitális megállapodásokat tesz lehetővé – derül ki az év innovatív terméke díjjal kitüntetett BlockBen szakértőjének elemzéséből.

brave_banner_3_gsmring

A koronavírus-világjárvány miatt számos területen kerül előtérbe a digitális ügyintézés – sok esetben azonban még hiányzik a megfelelő online biztonsági protokoll az ügyek hiteles bonyolításához. Pedig létezik megoldás, amely egyszerre teszi biztonságossá és hitelessé az e-kereskedelmet, az ingatlan- és vagyonkezelést vagy a közszféra szolgáltatásait: ez az okosszerződés.

„Az okosszerződés, vagyis a smart contract a blockchain-technológia egyik legismertebb felhasználási módja. Ez a digitális szerződés blokkláncra épül, és olyan, előre programozott kódokat, algoritmusokat tartalmaz, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén automatikusan végrehajtanak egy következményt. Tehát a szerződés előre programozott és a benne szereplő megállapodások, például fizetési tranzakciók, automatikusan megtörténnek, a leírtakat nem lehet utólag átírni” – magyarázza Szabolcsi András, a BlockBen informatikai igazgatója. A magyar tulajdonú cég 2018-ban kapta meg az év innovatív terméke díjat a szingapúri Crypto Currency Expón, tavaly pedig BlockBenPay nevű innovatív fizetési megoldása bekerült a FinTechShow 10 legizgalmasabb digitális pénzügyi újdonsága közé.

Az okosszerződés előnye, hogy nincs szükség harmadik, közvetítő félre, így jelentősen csökkenteni tudja a tranzakciós díjakat. Pontos, átlátható, megbízható, biztonságos digitális megállapodásokat tesz lehetővé. Tartalmazza a szerződéses feltételekkel kapcsolatos összes információt. Bármikor, bármelyik fél számára rendelkezésre áll és megtekinthető. Egy ingatlan adásvétele például akár már úgy is működhetne, hogy amint a vevőtől megérkezik a vételár, az eladó automatikusan elismeri annak átvételét és lemond tulajdonjogáról. Ezt az elektronikusan aláírt tulajdonjog bejegyzést automatikusan megkaphatná a földhivatal is, nem kellene közvetítő félre várni. A biztosítási szektorban pedig például a káresemények kifizetése lehetne automatizálható, az előre egyeztetett feltételek teljesülése esetén.

A módosíthatatlan és hiteles adatnyilvántartás biztonságát az okosszerződésben a blockchain-technológia garantálja. „Olyan rendszerekben, amelyekben a bizalom garantálása elsődleges szempont, kiváló eszköz a blockchain. Többek között hamisíthatatlan folyamatvezérlést, biztonságos és hiteles időbeli érkeztetést, valamint változáskövetést garantál” – fogalmaz Szabolcsi András. A blockchain-megoldások komoly térnyerés előtt állnak: a következő évtizedben 1,76 billió dollárral járulnak majd hozzá a globális GDP értékéhez a PwC Time For Trust című tanulmánya szerint. Így 2030-ra a globális GDP (bruttó hazai termék) 1,4 százalékát teszi majd ki a blockchain-technológia alkalmazása.